A hétvége csendesen telt. Én nagyon szeretem ezeket a csendes, szeretetteljes hétvégéket. Szombaton délelőtt a szokott helyünkön voltam, egyedül, kivételesen otthon hagytam a kis gazembert. De reggel, mikor felkeltem, még 2 óra hosszat együtt voltunk és csak utána tettem vissza enni, inni meg játszani. Délután még dolgoztam, elég későn értem, de már az este hátralévő részét Csibivel töltöttem.
És jött a vasárnap, mikor egész nap otthon voltam, ergo egész nap együtt bandáztunk. Papa is otthon volt, már reggel rátelepedett Csibi. Ha teheti mindig megkóstolja a teáját, papa már nem is hessegeti, hagyja hogy azt a két kortyot kilopja a bögréjéből. Aztán mindent csináltunk, takarítottunk, főztünk, teregettünk. Nagyon jó ez a játszótér, mert ha ráakasztom a lukacsos, narancssárga játékát és jól megtömöm répával,akkor egészen hosszú ideig elszórakoztatja amagát azzal, hogy kiszedegeti és elrágicsálja.
Papa hozott neki epret is, na az nagyon bejött. Falta vadul, nagyon ízlett neki. Azt figyeltem meg, hogy sokkal több zöldséget és gyümölcsöt eszik, mint magot. A borsót nem szereti annyira, de a répa és a kukorica örök kedvenc.
Annyira gyorsan telik ilyenkor az idő! Ha porszívozok, akkor jön a játszótér, mert utálja a porszívó hangját, de igaziból általában valahol, van hogy a derekamon :-D lóg rajtam és figyeli, hogy mit csinálok. Persze egyvégtében beszélgetünk vagy csak énekelgetünk.
Ha kettesben vagyunk és éppen leülök szusszanni egy kicsit, azonnal bújik hozzám és simogatni kell vagy csak etet és puszilgat.
Papához is bújik, ha ott vagyok akkor is, de igazán azért látszik, hová húz a szíve!:-))))
Nem is volt benn, csak ebédkor egy olyan két óra hosszat, én is elszunyókáltam egy kicsit, aztán újra jöttünk-mentünk. Volt már vagy 10 óra, mire eltettem alunni.
Azért fontos események is történtek! Megvettük neki a kis hordozót és papa beleszerelt egy ülőrudat, hogy legyen neki hol ücsörögni, bár szeret rátapadni a rácsra és onnan nézegetni. Eztután bárhová megyünk, az lesz az első kérdés, hogy Csibszit vihetjük-e magukkal!!!:-))) Meg is kaptuk az első hivatalos meghívónkat egy baráti családhoz kerti sütés-főzésre, ami 4 személyre szólt. Természetesen a negyedik Csibi. Visszük a kis kalitját és a félárnyékban ő is ott lehet velünk.
Végig sikamikáztuk az összes kalitot, persze akkor is ott lógott rajtam, de esze ágában sem volt a hulikat bántani, most már egészen megszokta őket. Csend volt, nyugalom, szeretet és béke.És együtt voltunk mindannyian! Mi többre vágyik még a magamfajta?????
