HTML

"Lehet feketesapkás nélkül élni, de minek!" (K.G.)

Friss topikok

  • feketesapkás mizo: Ne haragudj, most vettem észre a beírást. Írjál az imélemre és megbeszéljük, mit tudok segíteni: ... (2008.05.30. 11:32) Reggeli szösszenet
  • feketesapkás mizo: Gábor! Várlak a másik blogon is:-))))) Sőt, ha átjössz mutatok még egy nagyon jó kis fs blogot!!!:... (2008.02.24. 09:06) Búcsú az Indapasstól....
  • lábasjószág: sok sikert! és várjuka híreket! (2008.02.18. 14:51) Fülezés
  • Piroska: Mizóka! Megértem, hogy ezen töprengsz....Annak idején én is elgondolkodtam rajta, milyen lenne, ha... (2008.02.05. 19:56) Ennek most nincs címe....
  • grinci: Ez aztán a terror, jót rötyögtem rajtatok! (2008.01.09. 21:45) Minek nevezzelek......

Videók Csibiről

Megint vége egy hétnek

2007.10.02. 13:05 feketesapkás mizo

Már megint le vagyok maradva. Annyira jól telt a hétvége, hogy igaziból semmi indíttatásom nem volt, hogy a gép előtt rostokoljak. Amikor már jó meleg volt kinn, akkor egyszerűen kihurcolkodtunk, Csib és én és amennyit időt csak lehetett kinn töltöttünk. De vegyük sorra a dolgokat.

Péntek: Csib simán becuccolt a hordozóba és meg sem álltunk Kygáékig. A hangulat a régi, csak ülünk és csendes szeretettel hallgatjuk a másik mondanivalóját, játszunk Csibivel, aki mostanában egyáltalán nem olyan izgága, mint régen. El is határoztuk, hogy kihasználjuk még ezt a gyönyörű őszi időt és elmegyünk valamelyik arborétumba kicsit sétálni, energiát gyűjteni a hatalmas fáktól, elbúcsúzni az ősztől! Persze a tollast is visszük magunkkal, hadd művelődjön ő is!! Végül is sosem látott még erdőt, patakot, rétet. No majd meglátjuk!!!

Szombat: Ketten voltunk otthon, a család többi tagja halaszthatatlan dolgait intézte (beindult a bowling szezon, a papa már versenyekre jár, Katus meg állandóan kajtat valamerre, hol korrepetál matekból és kémiából, hol csak bulizni mennek a többiekkel. Ahányan vannak, annyiféle egyetemre járnak, muszáj összfutniuk időnként és összevetni a tapasztalatokat. Remélem, sokáig megmaradnak egymásnak, olyanok most mint a kiscsirkék, állandóan együtt vannak, hogy ne veszítsék el egymást!!:-) Mi meg ketten vagyunk.

 

                                                                                                                      Jó ez így, tele van a fejem gondolatokkal, Csib rátelepszik a felhúzott térdemre tollászkodni, ilyenkor szereti, ha nem zavarják, én meg közben agyalok. Igazából ez nem olyan ideges agyalás, inkább békés és boldog. Ezért aztán igen jól elvagyunk kettecskén. De azért a házimunka is halad. Porszívózás: na azt utálja és minden erejével igyekszik túlordítani, nem is bánom, hadd kiabáljon (csak ne a vállamon ülve, mert az konkrétan roncsolja a hallószerveimet). Most, hogy a szárnya kicsit meg van kurtítva, már nem kell mindent csukni, süt be a napocska a nyitott teraszajtón, meleg van tőle és jól érzi magát, ráteszem a nyitott kalit felső ülőrúdjára és onnan kiálltja világgá, mennyire utálja azt a nagy dög porszívót.:-) Papa szerint már a sarokról tisztán lehet hallani, amint véleményt nyilvánít a háztartási gépekről. Ebédfőzés: gyorsan igyekszem megcsinálni, közben egy kis mosogatás, ő  a karomon járja a táncot, mikor meglátja, hallja a vizet és persze ahhoz is énekel. Délután dolgoznom kellett menni, ebéd után gyorsan beszaladtunk még letusolni, mielőtt indulok. Csib felül a zuhanyfülke tetejére, én hamar zuhanyzok. Aztán elhallgat, felnézek és látom, hogy már felvette az ugró testhelyzetet és bumm, rá a vállamra. Fürödhetnékje támadt. Ráültetem az ujjamra, hogy ne verje közvetlenül a víz ereje és csorgatom  a hátára. Nem tudom leírni az arcát, hatalmasakat pislog a kis bőrredős szemeivel, láthatóan nagyon jól esik neki a fürdő. Kinyitja a szányait, egyet-egyet forog, hogy mindenhol érje a víz. Már nem ordít csak élvezi a kellemes masszirozást, ahogyan a hátát simogatja a víz. De nekem már mennem kéne, neki viszont esze ágában sincs odébbállni, hogy jelezze, készen van. De muszáj!!! Kiveszem, felültetem a törölközőtartó tetejére, gyorsan összerendezem magam. Kirohanok a gépért és készítek néhány fotót a torzonborz, vizes kismadárról.                                                                                                                    Szinte mosolyog a képeken olyan jól érzi magát. Odatolom a kalitot a csukott erkélyajtó elé, ezerrel süt be a nap és a csuromvizes Csib ott rendbeteheti a tollait, mert ilyenkor egy kicsit sem tud repülni, az üveg viszont még jobban felerősíti  az őszi nap erejét, lehet egy kicsit szolizni fürdés után!!!:-) Későn érek haza, felszaladok érte mamihoz. Látom, hogy már vár. Kicsit elbóklászunk még a hálóban, aztán egyszercsak cuccol a kalitjába befelé aludni.

A vasárnap is ilyen boldogságosan telt, hiába no, nem tudjuk elunni egymást!!!:-)

                                                                                                                      már Dániel is csatlakozott hozzánk rövid kis kerti sétákra, gyanakvóan nézegetve a tollast, de mióta nem repdes 5 centire az orra előtt, nem tekinti első számú közellenségnek.

 

 Csibi viszont érdeklődve nézegeti, engem meg kitör a frász, hogy mikor ugrik rá a hátára, mert kitellik tőle, annyira nem fél a kutyától. Feltöltődtem, jöhet a következő heti robot!!!:-))

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mizo.blog.hu/api/trackback/id/tr60183488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Piroska 2007.10.08. 15:16:00

Mizókám!
Tündéri Csibi! És milyen jó lehet, hogy kiengedheted a kertben!!!
Puszi,Piroska
süti beállítások módosítása