Írtam egy hosszabb bejegyzést, de még nem töltöttem fel, mert akarok egy kicsit hozzáírni.
Ma itthon vagyok, nem megyek sehová. Csibit 8-kor hoztam ki a hálókalitból. Azóta lóg rajtam egyfolytában, mint a gyümölcs a fán. Hihetetlenül boldog!!!!!! Ha le akarom tenni, egyszerűen belecsimpaszkodik az ujjaimba, úgy szorongatja őket, mintha a Koh-i-noor gyémánt lenne!!!:-)))) Drága kis Szívem!!! Nagyon aranyos!!! Egyszerűen nem tudom és nem is akarom letenni, ha neki ez ekkora boldogság! Már háromszor megetetett és jól megkettyintette a kezemet is és egyfolytában beszél, mondja, magyaráz!!! Azt játszuk, hogy felteszem a felül nyitott kalit tetejére, odatartom a nyitott tenyeremet függőlegesen és akkor ő ráugrik és mindkét lábával nagyon erősen kapaszkodva hozzám simul. Hát azt mondom, ezért érdemes...... Szarok én a karácsonyi nagytakarításra, nem várjuk ebédre a walesi herceget, ami meglesz az meglesz, de ez a kismadár mostanában olyan keveset látott, hogy ő kell hogy legyen a legfontosabb a számomra!!!!!:-)
